Napsütéses októberi hétvége volt, amikor az első találkozó létrejött. Sárkányszárnyon érkező ismerőseink napfürdőzhettek útközben. Szélcsend volt és nyári meleg, talán hihetetlennek tűnik, de igaz. A délelőtti órákat beszélgetéssel, sátorállítással töltöttük. Délután túra a hegyek közelében, ismerkedés a tájjal, majd vissza a reptérre. Autóval ellátogattunk a Börzsöny lábánál lévő várhoz, amely közel 50 évig a töröké volt. Megmásztuk a magas, romos várfalakat, gyönyörködtünk az elénk táruló tájban, amit eddig csak a magasból szemlélhettünk. Néhány óra múlva visszaautóztunk Rétságra. A fiúk focizni szerettek volna. Kijelölték a kapukat, a két csapatot és mehetett a mérkőzés. Fiatalok az idősebbek ellen. Mindkét csapat nagyon jól játszott. A nagy meccs után rövid pihenő, majd repülés kö- vetkezett naplementéig. Sok, meleg ruhát kellett felvennünk a repüléshez, mert ahogyan a nap egyre lejjebb ment, annál hidegebb lett. Besötétedés után tábortüzet gyújtottunk és köré telepedtünk. Vacsora után a vidám hangulat kb. 01 óráig folytatódott.  Másnap reggel korán keltünk. 07 órakor már mindenki a sárkányok körül settenkedett, és meglepődve szemlélték a tájat. Sütött a nap, bár hideg volt és mindent ködfátyol borított, kivéve a repteret. A fák koronája alig látszott ki a köd alól. Mindannyian felszálltunk. Ezt a magasból is látni kell! Ez egy olyan nap volt, ami megismételhetetlen. Egy örök élmény azoknak, akik itt voltak ezen a napon. A magasból a táj kísérteties. A bánki tó fölött repültünk. Nem láttuk a tavat, mindent fehérség borított. A tó helyén egy sötét lyuk tátongott, amelyből gomolygó pára szállt felfelé. Egy vulkánra emlékeztetett. Majd egy másik tó fölött repülve olyan volt, mint ha felhők fölött szállnánk. A tó csak részletekben tárult elénk. Az erdők egy része elsüllyedt a fehérségben. Csak a magasabb fák és dombok tetejét láttuk. Röpke túránk után visszatértünk a reptérre. A sárkányosok nem tudtak betelni a látvánnyal és még sokáig emlékezetükben marad ez a csodálatos nap.