V. Országos Ultrakönnyű Repülők Találkozója és Fesztiválja

Rétság-Tolmács Repülőtér

2005. július 1-2-3

 

Pénteken az időjárásra nem lehetett panasz, nagy volt a meleg. Sorra érkeztek az árusok, kiállítók, repülők, érdeklődők.

Az idén kibővített programokkal, különlegességekkel készültünk.

A pénteki nap sztárjai azonban a MH 59. Szentgyörgyi Dezső kecskeméti Repülőbázisról érkező Albatros géppár volt. Fotósok, filmesek települtek a repülőtérre, hogy megörökítsék a nem mindennapi látványt.

A jó idő nem tartott sokáig. Késő délután eleredt az eső, ami szombat délelőtt kb. 10 óráig tartott, majd kisütött a nap. Sajnos a szél eléggé nagy volt ahhoz, hogy az UL-ek a messzi távolból szombaton útnak induljanak a rétsági találkozóra. A rendezvény megnyitójára tervezett Rétság feletti kötelékrepülés a szél miatt elmaradt. A földön a zászlóforgatók felvonulásával, előadásával kezdődött a nap. A színpadon meghívott vendégeink néhány mondatban beszámoltak arról, miért fontos számukra egy ilyen rendezvényen való jelenlét. Biztosítottak arról, hogy a jövőben is számíthatunk támogatásukra, általuk hozott új technikai eszközökkel, kiállításokkal esetleg repüléssel bővítik majd programjainkat.

Meghívott vendégeink voltak többek között:

Pető István dandártábornok, bázisparancsnok Kecskemétről Kovács István ezredes Repülő Felkészítési Osztály Szolnokról

Dr. Ármós Sándor rendőr ezredes, főkapitány Salgótarjánból

Duzs József hör. Ezredes, igazgató Balassagyarmatról

Nógrád Megyei Hadkieg. Parancsn. Toborzóiroda állomány tagjai Salgótarjánból

Mezőfi Zoltán Rétság polgármestere /város/

Havai László Tolmács község polgármestere

A megnyitó után a színpadon neves előadók léptek fel.

GROOVEHOUSE, MC Hawer és Tekknő, Bódi Guszti és a Fekete szemek, UNITED, GO-FREE, Liszter Sándor és a Vadrózsák, Csepregi Éva, FRESH, Füstifecskék.

Előadások alatt városnéző kisvonat szállította az érdeklődőket az 5 km-re lévő Bánk község, hegyekkel körülvett tó partjára, és vissza.

A színpad mellett felállított halálgömb igencsak felkeltette a nézők figyelmét. Amikor Németh Martin bement motorjával a gömb belsejébe, minden tekintet a gömbre tapadt. Először egyedül motorozott, majd a partnernőjét állította a gömb közepére és így végezte el a veszélyes mutatványt, a halálforgást. Később ugyanezt megcsinálta két emberrel és bekötött szemmel is. A gyerekeknek új játékokat hozott a vidámpark, a fák alatt díszmadarakat nézegethettek, a repülőtéren játéksárkány különlegességek közül válogathattak. Volt arcfestés, légvár, valamint sétalovagoltatáson is részt vehettek. Vot sárkányból labdadobás. A labdák némelyikében sétarepülésre jogosító nyereményeket rejtettünk el. Aki megtalálta máris indulhatott a reptérre. A színpad mellett a rendőrségtől kommandós és kutyás bemutatót láthattunk. A Bűn- és Balesetmegelőzési sátorban prospektusokat kaptak az érdeklődők.

Kisebb előadásokat tartottak, válaszoltak a kérdésekre és aki akarta ujjairól lenyomatokat készíthetett, haza is vihette. A rendőrség sebességszimulátort is hozott. Mindenki saját bőrén tapasztalhatta milyen mértékű egy ütközés 10 km/h sebességnél. Akik kipróbálták meglepődve távoztak a székből. Nem gondolták volna, hogy kis sebességnél is ekkora ütés éri az embert. A Határőrség haditechnikai kiállítást mutatott be.

Különböző fegyverek, távcsövek, éjszakai megfigyelő berendezések, számítógépek álltak az érdeklődők rendelkezésére, ki is próbálhatták azt.

Volt Trabant-Wartburg találkozó és verseny. Gyorsulási, kerékcsere, ügyességi, legnagyobb hangerőmérés kategóriában. A díjazottak Oklevelet és ajándékot kaptak. Vasárnap délelőtt nem maradhatott le a minden évben megrendezett Streetfighter show. A turai Demény fivérek kitettek magukért. A látnivalókat izgalmasabbá tette a rock-os zene és a szpíker előadása. A nézőket is bevonták egy-egy mutatványukba. Az önként jelentkezőknek terpeszülésbe kellett leülniük az útra és várni a feléjük egy kerékkel száguldó motorost, aki hajszálpontosan megállt a földön ülő személy lábai között.

Kora délután a reptéren megkezdődött a repülés. Gawronból ejtőernyősök ugrottak, Tóth Ferenc /Pamacs/ kígyót bűvölt az égen. Motoros sárkányok új légi számot adtak elő, füstöt húztak maguk után a bemutató során. Majd Kövecses Ferenc nagyméretű repülőmodelljeinek földi és légi bemutatójában gyönyörködhettünk. Vele készült interjúban elmondta, az országban ő építi a legnagyobb és működőképes modelleket, van amelyikben ember is ült már. Meghívásokat kap nagyobb rendezvényekre, sőt külföldre is.

A Kecskeméti Repülőbázis a Repülő Felkészítési Osztállyal közösen elhozott néhány vadászgépeknél használatos fegyverzetet, technikai felszerelést, katapultülést, „G” ruhát, sisakot, prospektusokat.

Mindezt meg lehetett fogni, kipróbálni és katapultülésben fényképezkedni. Késő délután Veres Zoltán legújabb légi bravúrjaiban gyönyörködhettünk, majd repülés közben kihangosított rádión keresztül beszélt a nézőkhöz.

A bemutató után alig várta a közönség, hogy közelebbről is láthassa és beszélhessen Zoltánnal, ugyanis mindenki úgy tudta, le fog szállani a reptérre. Sajnos az erős, keresztirányú szél miatt erre nem kerülhetett sor. Rádión elköszönt a nézőktől és nagy szárnybillentéssekkel dél felé vette az irányt. Nem sokkal később megjelent az AN2 az égen, a „Levegő Ördögeivel.” Az ugrók már alig várták, hogy a gép elérje a megadott magasságot és belevessék magukat a nagy űrbe. Négy ejtőernyős 1500 m-ről ugrott, majd a gép 2500-2600 m-re emelkedett. Ekkor már csak 3 fő várta azt a bizonyos jelet, hogy ugorhatnak. Egy tandemugrás következett egy operatőrrel, aki a felszállástól az ugrásokig mindent filmre vett. A tandemugrás egyes fázisait örökítette meg. A tandemutas én voltam, Keserű Lászlóné Ildikó. Különleges élményben volt részem, amit semmivel nem lehet összehasonlítani. Röviden elmesélem milyen is volt:

Ugrási magasság 2500-2600 m, közben az ajtóban állni és nézni a nagy űrt magam alatt. A megadott jelre kiugrani a gépből, 200 km/h sebességgel 1200 m-t zuhanni nyitott ernyő nélkül a föld felé. Közben megfordultunk a levegőben és láttam a távolodó felhőket, majd visszafordultunk. Kis idő múlva nagyot ránt rajtam valami, szorosabb lett a heveder és felfelé húz. Kinyílt az ernyő. Ettől fogva szép lassan, csendben ereszkedünk a reptér felé. Ha lesz rá alkalom újra ugrani fogok.

Az est fénypontja sötétedés után kezdődött. 16 gyönyörű lány egyiptomi táncot mutatott be színpompás ruhákban. Különleges tánccal is készültek, amit UV fénynél adtak elő, majd előadásuk legvégén tűztáncot láthattunk tőlük.

Lizi szintén egyiptomi tánccal bűvölte el a közönséget, aki egy kígyót is hozott magával, Satine-t. A műsorszám végén önként jelentkezőket vártak a színpadra kígyósimogatásra. A színpad mellett én is megtapasztalhattam milyen érzés kígyót nyakban tartani, milyen tapintású a bőre. Összegyűltek körülöttünk az emberek és bátran simogattuk a kígyót, mintha kiscica lett volna. Ennek legfőképp a gyerekek örültek.

Az egyiptomi táncokat a tűzakrobaták követték. A társulat Győrből érkezett. A színpad előtti füves területen kápráztatták el a közönséget, ritkaságnak számító, nem mindennapi előadásukkal. A mutatvány nagy odafigyelést és gyakorlást igényel. A látvány pedig önmagáért beszélt. Ezután következett a 10 perces tűzijáték. Látványban igen gazdag, teljesen új motívumokat láthatott a közönség. A szabadtéri lézer show is különlegességnek számított. Általában zárt helyiségben kérik ezt a fajta előadást. Szabadtéri rendezvényeknél teljesen más a felépítése, az előkészület. Gondos tervezés alapján született meg Rétságon az 5. rendezvényünkre a szabadtéri lézer show, amely mozgó grafikákat is tartalmazott, zenei aláfestéssel.

Az időjárás nagyban befolyásolta a tervezett programok menetét, gondolok itt a repülésre, ezért néhányszor programcserét kellett végrehajtanunk.

Az előadásokat ennek ellenére mindet megtartottuk.

Köszönet mindazoknak, akik eljöttek a rendezvényünkre.

Fényképek a rendezvényről megtalálhatók a FOTÓK oldalon.

Keserű Lászlóné Ildikó

Főrendező

Nimbus Repülőklub

Évadzáró

2005.09.16.

Minden év szeptemberében évadzáró összejövetelt szervezünk a már összeszokott sárkányos csapattal, melynek tagjai évről-évre bővülnek. Repülőmodellezők, hátimotoros siklóesősök, családtagok, barátok, ismerősök is eljönnek.

Megtisztelt bennünket jelenlétével Rétság város új rendőrkapitánya is.

Első vendégeink kora délután szárnyon érkeztek. A Börzsöny közelében repcsiztek még 1-2 órát, kihasználva a nap melegen simogató sugarait. Ez alatt elkezdődtek a „földi programok”.

A srácok az asztalon lévő mindenféle „szíverősítőt” végigkóstolták. Ezután jött az elemzés, majd a felszínre törő élmények.

Pamacs és Csabi tűzrevaló fát fűrészeltek apró darabokra, majd a bogrács alá helyezték és meggyújtották. A háziasszony elkészíti a vacsorának valót. A gyerekek játszanak. Van, aki sétarepülni és légifotózni indul az egyik sárkányossal.

Vidám, családias a hangulat, ami egyre fokozódik.

Váratlanul megjelenik a reptéren egy lovasfogat. A gazda a füvet jött összegyűjteni, majd sétakocsikázásra invitált bennünket. Nem kellett kétszer mondani. Néhányan belevetették magukat a szekéren lévő friss fűkupacba. A fiúk nem bírtak magukkal…

Vissza nem térő alkalom friss fűben heverészni egy lovaskocsi tetején és közben még fotóz-nak is. A lovasfogat a fotón látható UNICUM nevezetű üzemanyaggal igen jól működött. Néhányan lekésték a „járatot” és mosolygós arccal fogadtak, amikor visszatértünk. Közben besötétedett és a telihold előbújt a hegy mögül.

A vacsora elkészült. Minden asztalnál fáklyát gyújtottunk és megterítettünk. Vacsora közben eseménydús történetek törtek a felszínre. Nagyokat kacagtunk, de nem mindig a szöveg tartalmán, hanem az előadón. A szíverősítők és egyéb adalékok mostanra kiforrták magukat, ami fantasztikusan jól illett a történetek elmeséléséhez. Néhányan akadozó beszéddel kezdték, majd emlékezetkieséssel folytatták. Ettől fogva a történet már más mezőkön folytatódott vagy végeszakadt. Volt, akinél az összes tünet jelentkezett, legvégső eset a szájzár volt és 1 perc múlva lebólintott az asztalra. A többség azonban jól „vizsgázott”. Bírták a megpróbáltatásokat. Vacsora után a családdal érkezők haza indultak.

A sárkányosok itt maradtak éjszakára is. Elvittük őket a szálláshelyükre, lepakolták csomagjaikat és a város egyik zenés szórakozóhelyén folytatták tovább az évadzáró napot.

Másnap reggel nehéz az ébredés. Odakint sötét az ég és szakad az eső. Féltünk, hogy a reptérre sem tudunk kimenni a felázott talaj miatt. 10 óra felé elállt, és kimerészkedtünk a pályára, de itt ragadtunk 1-2 órára. Újból eleredt az eső. Sárkányszárnyak alatt vártuk, hogy elálljon.

Mindenki azon törte a fejét, hogyan tud visszarepülni Tökölre. Ha nem fog menni a dolog, mi legyen a repcsikkel. A döntést ebéd után hozták meg nálunk. Úgy döntöttek, hazarepülnek. Ebéd után szétoszlott az esőfelhő és kimerészkedtünk a reptérre. Gábor felszállt, hogy körülnézzen Pest felé milyen az idő. A Dunáig repült. Rádión közölte, szabad az út. Mire visszafordult Rétság felé, szinte alig látott valamit a hatalmas fehér párafelhőtől, ami a Börzsöny felől gomolygott. Azért szerencsésen visszatalált a pályára. Ismét várakozással telt az idő. A pára kissé feloszlott, kitisztult az ég. Nyugat felől ismét eső érkezett.

A fiúk gyorsan felpattantak sárkányaikra és szélsebesen hazafelé vették az irányt. Értesüléseim szerint Dunakeszin le kellett szállniuk. Tökölig hosszú, kalandos útjuk volt.

Kaland, izgalom nélkül viszont mit sem ér egy túra.

Köszönjük, hogy eljöttek! Jó volt újra együtt lenni!

Várunk benneteket jövőre is, egész évben!

Keserű Lászlóné Ildikó és Keserű László