2012. június 22 – 29.
Románia: Erdély – Székelyvarság
Extrém Légisport Egyesület Erdélyben.
Kilenc fővel és négy géppel indultunk a 650 km-es és 11 órás útra.
Két motoros sárkány, egy HI-MAX és egy Ikaros C-22.
Kőszegi Péter egyesületünk tagja, hívott meg bennünket erdélyi tanyájára, Székelyvarságra.
Székelyvarság északon Gyergyóalfalu és Csomafalva községgel (a Nagy-Küküllő fejénél) keleten Zetelakával (Küküllő tanyabokorral), délen Oroszheggyel és Farkaslakával, míg nyugaton
Korond és Parajd községgel határos.
A település rövid történelme:
Vulkáni törmelékekből felépülő fennsíkon helyezkedik el. Székelyvarság nem középkorú faluként jött létre, mint a táj helységei általában, hanem Oroszhegy község havasainak szórványtelepeiből szerveződött önálló tanyaközséggé 1907-ben. A legtöbb székelyvarsági család oroszhegyi származású. Elődeik a 19-ik század második felében telepedtek le a mai székelyvarság területére. 1907-ben önállóvá vált közigazgatásilag. A magyar királyi belügyminisztérium
1909-ben változtatta meg a helység nevét Székelyvarságra.
Tengerszint feletti magassága 820-860 méter között változik. 50 négyzetkilométeren terül el. Állítólag Székelyvarság akkora kiterjedésű területen fekszik, mint a román főváros, de kétmillió ember helyett itt csak 1500-an laknak. Mindenki magyarul beszél. A magasság és a hegyek közelsége 3-5 fokkal hidegebb hőmérsékletet eredményez. A klíma hegyvidéki.
Egyike az utolsó helyeknek, ahol a régi paraszti, erdélyi életformát látni és tapasztalni lehet. Az itt lakók nem használnak a mai napig sem műtrágyát és más egészségre káros növényvédő szert. A csapból forrásvíz folyik.
Főként juhokat és szarvasmarhát tartanak, nevelnek külterjes körülmények között. A völgyben a sebes folyású Küküllő patak ad lehetőséget a pisztrángtenyésztésre. A kenyeret még mindig sokan fafűtéses kemencékben sütik, melynek sűrűsége sokkal nagyobb, mint a sima fehér kenyér.
Székelyvarság az érintetlen tanyasi világ, a csend és nyugalom”szigete”.
Amerre a szem ellát hegyek, fenyőerdők és a mezők virágszőnyege fogadja az arra járót. Él itt medve, farkas, hiúz, szarvas, a bővizű kristálytiszta patakokban pisztráng, pér, balin, kárász és folyami rák.
Az út a tanyáig a fennsík tetejére, fenyvesekkel borított hegyek között vezetett. Voltak keskeny útszakaszok, ahol az autónak igen meredek hegyoldalon kellett felküzdeni magát a repülőkkel együtt. Viszont a táj gyönyörű és feledteti velünk a poros, köves hegyi emelkedőket.
Az időjárás jól alakult.
A hét minden napján szélmentes, gyönyörű napsütés, +25 fok. Az éjszakák hűvösek.
A felszállópálya 804 méter magas fennsíkon helyezkedik el a Hargita lábánál, a Román "Harghita Hangglider" légtérben. 200 méter hosszú, 12 méter széles,
füves pálya. Ebből kb. 180 méter használható.
A pálya eleje köves, a közepétől fokozatosan lejtős, végében fasor és egy tó, a tó körül szamóca terem.
A pálya végén felszállni készülő repülő tetejét alig látni a lejtő miatt.
Szállás két helyen:
Székelyvarsági tanyán a felszálló pálya melletti faházban 3fő.
1-2 km-rel a hegy alatt Nagykúton, fenyőerdők aljában, családi házban.
Itt nagyon kedves, vendégszerető embereket ismerhettünk meg.
Ebben a házban 6 fő fért el.
Mindennapos program a reggeli és az esti repülés.
Túrarepülések:
Farkaslaka (Krisztus szobor)
940 méter magas a Gordon-tető.
Székelyudvarhely és Parajd között, az erdélyi Farkaslaka határában található a huszonkét méter magas, kitárt karú Krisztus-szobor. Rozsdamentes acélból készült és kilátóként is funkcionál. 2011. december közepén állították fel a Kelet-Európa legnagyobb, fémből készült Jézus-szobrát. A testben elhelyezett lépcsők segítségével bárki felmászhat egészen a szobor fejébe, ahonnan szép időben állítólag a Fogarasi havasokig lehet ellátni.
Távolról a hegy tetején csillogó fény látható, csak közeledve tárul az arra járó szeme elé a nem
mindennapi látvány. Körberepültük az érdekes alkotást és fotókat készítettünk róla.
A Krisztus szobrot elhagyva egy kis kitérővel, megnéztük a
Zeteváraljai víztározót (Barajul Zetea ) és környékét.
Hargita megyében, Zeteváralja közelében található, a Nagy-Küküllő felső szakaszának egyetlen
mesterséges tava.
A cél árvízvédelem, folyószabályozás, energia, idegenforgalmi szolgáltatás.
Az építés során kb. 3 millió m³ földet mozgattak meg, több mint 70 000 m³
betont használtak fel. A munkálatokat közel 300 ember végezte.
Napközben kirándultunk.
Sólyomkő
Egy szép napos délelőtt elhatároztuk, hogy felgyalogolunk a tanyához közel lévő hegyre. Felfelé az út igen meredek, de mindenki jól bírta.
A hegy oldalából méltóságteljesen néztek felénk a hatalmas kövek.
Az út felénél hegyi forrásra bukkantunk. A táj gyönyörű. Fenyvesek, hegyek amerre a szem ellát.
A hegyről visszafelé, a völgyben megnéztük az állatokat. Itt elég sokat időztünk, mert a helyiek épp a birkákat fejték. Szelídek a kisgidák, szabadon, kerítésen kívül legelésztek és néha meg lehetett őket simogatni
Közben a hegy fölé bejött egy sötét felhő. Eleredt az eső, mi behúzódtunk
egy hatalmas fa alá. A tehenek is a fa alá menekültek. Fél óráig esett az eső és kissé lehűtötte a levegőt. Az átázott ruhában kezdtünk fázni.
Majd kisütött a Nap és elindultunk hazafelé. A hegyről lefelé sok helyen patakban folyt a víz. Mire leértünk, megszáradt rajtunk a ruha.
Itt még a fák is nagyra nőnek.
Csorgókő (vízesés)
A székelyek vízesése a Nagyküküllő forrásvidéken.
A helyszín megközelítése romantikus tájakon át vezet. Patakok csörgedeznek a hatalmas fák árnyékában, páfrányok sokasága borítja a patakmedrek oldalát.
A vízesést jelző táblához érve, már hallani a víz zubogását.
50 métert megtéve egy csodálatos helyre érkezünk, ahol a nyári kánikulában fel is frissülhetünk a 6-7 méter magasból alázúduló hűs patak vize alatt.
Kétszintes vízesésről lévén szó érdemes megmászni a sziklát, különben csak egy részét láthatjuk.
Szembeállva a zuhataggal, attól kissé jobbra a sziklában lépcsőszerű repedések és párkányok vannak, amelyek elősegítik a mászást. Azonban vigyázni kell, mert a szikla kövei vizesek és csúszósak. Amerre csak megyünk, lábunk alatt süpped a talaj. A vastag mohatakaró miatt olyan érzés, mintha szivacsra léptünk volna.
Az egyes fák gyökere, furcsa alakzatokban kanyarodik a talaj felszíne felett.
Ha megcsodáltuk a vízesést, felfelé kb. 500 méter megtétele után a patak forrásához érünk.
A mindössze 15 négyzetméternyi területről hét forrás fakad, amelyek üdítő friss vizével, akár
szomjunkat is olthatjuk.
Meredek hegyoldalon vezet az út lefelé.
.
Tálasbérce (Mutató) kilátó
A kilátó közel három emeletnyi magas. A tetejéről rendkívüli szép a kilátás a varsági fennsíkra, a környező hegyekre, fenyvesekre és láthatjuk, hogy valójában milyen óriási ez a település.
Parajdi sóbánya
Parajd város Szováta és Székelyudvarhely között fekszik, Hargita megyében.
Az 500-525 méter tengerszint feletti magasságban fekvő Erdély egyik legjelentősebb turisztika helysége. A parajdi sóbánya óriási, gigantikus méreteivel csúcsszezonban naponta több ezer látogatót vonz. A bánya olyan messze van a felszíntől, hogy csak buszjárattal lehet lemenni.
A buszmegálló után egy fakapus beléptető rendszeren keresztülhaladva még vár ránk egy kis lábizomerősítés. A bánya üregeibe egy nagyon hosszú falépcső sor vezet.
Belső tereiben az idelátogatók számtalan lehetőség között válogathatnak. A bányában játszótereket, pihenőhelyeket, ping-pongozási, tollaslabdázási lehetőséget alakítottak ki. 2009-től már étterem is üzemelt a bányában, ahol helyi ételeket kínálnak.
Aki szeretne egy pohár pincehideg jófajta bort megkóstolni, az itt megteheti.
Korond: (Corund)
Romániai Hargita megye egyik legnagyobb települése.
Iparművészeti, idegenforgalmi és művelődési központ. Korond főutcája állandó jellegű kirakodóvásár, ahol nemcsak a helyi, hanem a környék mestereinek termékei
is várják a vásárlókat.
Mi is benéztünk egy ilyen boltba, ahol szebbnél-szebb festett fazekas terméket lehetett vásárolni. A választás nehéz, mert mindegyik nagyon szép.
Láttuk (igaz csak messziről) a
Tordai hasadékot
Megnézhettük a nagykúti magyar általános iskolát, óvodát és templomot.
Létszámhiány miatt ma már az iskola és az óvoda nem működik, bezárt.
Kérésünkre kinyitották és megnézhettük milyen körülmények között tanultak a gyerekek,
milyen játékokkal játszottak az ovisok.
Talán mi voltunk az utolsó látogatók.
Iskola
Óvoda
Templom
Péter megmutatta tehetségét, orgonán játszott nekünk.
Az egyesület, Erdélyben is kivette részét a munkából
A csűr mellett lévő felszállópálya elejét hatalmas kövek tették járhatatlanná.
A repülőkkel szinte lehetetlen volt a kiállás. Rábeszéltük Pétert, hozasson apró kőzúzalékot, amivel megteríthetjük a pálya elejét.
Egy röpke telefonbeszélgetés után, máris hozták a teherautó követ.
Az apró kőzúzalék elvegyült a nagy kövek között, majd teljesen ellepte.
A repülők így már ki tudtak fordulni a felszállópályára.
Az utolsó nap
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Gyorsan és eseménydúsan telt el az egy hét.
Rendkívül jól éreztük magunkat e nyugodt, csendes vidéken.
Az itteni tanyasi élet, a lakóházak, boltok, iskolák, virágos mezők, a dédmamáink korára emlékeztet.
Repültünk, kirándultunk, hegyet másztunk, megismerkedhettünk a fazsindely készítéssel.
Kemencében sült házi kenyeret ettünk és a pisztrángsütést sem hagytuk ki.
A hegyek között medvét is kerestünk, de nem találkoztunk eggyel sem szerencsére.
Az utolsó napot fenn a hegyen, a tanyán töltöttük el, estére már mindenki elfáradt.
Másnap kora reggel indultunk haza Magyarországra.
Az egy hét alatt 1736 km-t tettünk meg.
Az egy hetes kirándulásról film készült.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az összes kép megnézhető: FOTÓK
Vissza |